Ügyes kezű alkotóink

slider18

Borkovics László
1939-ben született Mátranovákon. Édesapja mellett tanulta ki a kovács szakma fogásait. A vasas munka iránti szeretete az iskolái elvégzése után is az üllő mellé csábította. Sokfelé dolgozott, majd a Ganz vasipari oktatóként alkalmazta nyugdíjas koráig. Azóta fáradhatatlanul alkot, készíti a csodálatos kovácsoltvas csillárokat, falikarokat, gyertyatartókat és a  különböző használati tárgyakat. Munkáit 2000-ban kiállították a BNV-én is. Az Ő kezemunkája Epöl község Árpád-kori kerámia kútjának kovácsoltvas díszítése, a salgótarjáni református templom tetejét díszítő kovácsoltvas kakas, de Ő készítette a pásztói Csohány Múzeum bejárati díszrácsát is. Mátranovákon a templomban láthatók gyertya- és zászlótartói, a temetőbe pedig kovácsoltvas haranglábat készített.

Illés Jánosné Bohács Mária
Bárnában született 1943-ban. Mátranovákra jött férjhez. Tizenöt éves korától fest, előbb temperával, kesőbb olajjal dolgozik. Festményeit vászonra és táblára készíti. A salgótarjáni Balassi Bálint Asztaltársaság tagjaként Iványi Ödön, Czinke Ferenc, Orosz István válogatott kiállításra munkáiból. Mátranováktól Szegedig több helyen, több alkalommal rendeztek kiállítást munkáiból. Kiadványokban, könyvekben ügyes naív festőként tartják számon. Munkáiból megyeszerte sokat vittek már, sőt külföldre is rendeltek alkotásaiból

Koroknyai Oszkár

Jászdózsán született. Fiatalos temperamentumával aktívan vett részt a falu életében. Ő készítette a rendezvények dekorációit, az Arthur Ifjúsági- és Táncklub, valamint az iskolai  Szülői Munkaközösség műsorainak kellékeit.
Verseket írt, készített grafitképet és linókat. Olajfestményeinember, állat, táj téma egyaránt megtalálható. Csodálatos vonalképei nagy türelemről árulkodnak. Megrendelésre falképeket is készített. Ezek egy darabja a Mese Presszóban látható. Munkáit lánya és családja őrzi.

Plankné Válint Ingrid
1976-ban született, középiskolás korában Czinke Ferenc tanítványa volt. A szombathelyi Tanárképző Főiskolán történelem-rajz szakos diplomát szerzett. A sződligeti általános iskolában tanít. Időközben lakberendező oklevelet is szerzett.
Hobbiszinten több technikát kipróbált: szén, grafit, akvarell-, pasztell-, olajfestészet.
Jelenleg legtöbbet üvegművességgel foglalkozik. Térelválasztókat, ablaküvegeket, lámpabúrákat, egyéb dísz- és használati tárgyakat készít tiffany technikával.
Emellett rendszeresen kap felkéréseket üvegrestaurálásra és színházi előadások díszleteinek festésére.
Alkotásai otthonában (előzetes egyeztetést követően) és a mátranováki Berek Fogadóban tekinthetők meg.
Elérhetősége: 06-20-399-2632

Id.Tajti József
1926-ban született Mátranovákon. Gyermekkorában is megmutatkozó tehetségét, mint rajztanár, a nyári szünetekben művésztelepeken fejlesztette tovább.
Járt Szirákon, Tokajban, Balatonfüreden, Gyulán is alkotótáborban. Munkáit a művésztelepen és szülőfalujában is többször kiállították. Aktív korában gyermek- és felnőtt képzőművész szakkört vezetett a települé-sen. Munkáit gyermekei, unokái, rokonok, barátok őrzik.
Betegsége miatt már évek óta nem alkot.

Hegedűs Gyula
1953-ban született Mátranovákon. Már tizenkét éves  korában megízlelte a fafaragás gyönyörűrégét.első munkái fakanalak, ivócsanakok, sótartók voltak. Később próbálkozott katonaszoborral is, amit a Benzúrfalván élő, id. Szabó István szobrásznak is megmutatott. Nyaranta ott töltött pár napot a műhelyében. Fafaragó táborokban járt Sárospatakon, Pécsett, Tatabányán. Tatabányán tíz éven keresztül minden évben nívódíjjal jutalmazták bányászokról készült munkáit. Alkotásai népi és modern elemeket tartalmaznak, témái elsősorban az ember. Szobrai, bútorai, játékai, használati eszközei, emlékoszlopai európaszerte  megtalálhatók.
Munkáiból a japán nagykövet felesége is választott és vitt a távol keletre. A község határában is az ő munkája köszönti az idelátogatókat.

Ifj .Eczet István
Mátranovákon született 1950-ben. Kisgyermekként, 6 – 8 éves korától faragott hajókat. Ügyes könnyű keze miatt az órás mesterséget tanulta ki. Régi hobbiként gyufaszálakból épít XV – XVI. Századi francia, spanyol hajókat. Egy-egy hajóhoz 40 – 50 doboz gyufát használ fel. Véletlenül ismerkedett meg a tojáspatkolással.  Munkáiból eddig családtagjai, barátai kaptak. Az utóbbi pár évben több rendezvényen is részt vett, ahol be is mutatta a tojáspatkolás rejtelmeit. Alkotásai otthonában megtekinthetők.

Földi Gyuláné Molnár Mária

A mátranováki születésű ügyes kezű asszony már gyermekkorától szívesen rajzolgatott, festegetett. Autodidakta módon fejlesztette képességét. Témája az ember, virág, táj. Legszívesebben olajképeket és az 1970-es évektől mozaikképet készített.
Munkáiból rokonok, barátok, ismerősök kaptak, de külföldre is vittek alkotásaiból. Életműve mintegy 250 darabból áll, amelynek nagyobb részét a fia, Földi Gyula őrzi lakásában.

Id. Kazinczi Miklós
Mátranovákon született, itt is dolgozott falusi patkoló és gyógykovácsként. Kovácsoltvas munkái a településen és a környező községekben találhatók. A gépek iránti rajongása és elmémyült gyakorlatiasságának köszönhetően számos hivatalosan elfogadott újítással rendelkezett.
Nyugdíjazása után, a 70-es évektől tért át a fafaragásra. Kis méretű és nagyobb szobrokat, használati tárgyakat, gyermekjátékokat készített. Munkáit a családja, rokonok, barátok őrzik, s így jutott alkotásaiból Amerikába is.

Papp Béla
Apja asztalosműhelyében lett mester. Zene és hangszerszeretetének köszönhetően, fiatalon,. Önállóan készített hegedűt magának, hogy műhelytársaival együtt zenélhessen. Képességét szakértelemmé fejlesztette, mindenféle famunkához értett, s parkettázó mesterként dolgozott.
Híres hegedűművészek keresték fel megrendeléseikkel. Pár centiméteres gyaluival, nagy-nagy türelemmel készített és javított hegedűket. Nyolcvanévesen bekövetkezett halála után még évekig küldték címére Ausztriából a hangszerkészítők találkozójára szóló meghívókat. Érintetlenül hagyott műhelyét, szerszámait és hegedűit fia, Papp Károly őrzi.